Tudományos Diákköri Konferencia - 2021

2021-ben is számos tagunk részt vesz a Tudományos Diákköri Konferencián. A konferencia 2021. november 16.-án (kedd) kerül megrendezésre, amely bárki számára látogatható.

Szakkollégiumunk tagjai az alábbi szekciókban és időpontokban mutatják be munkájukat:

  • Földtudományok és közlekedésépítőmérnöki szekcióban Nagy Zoltán – 11:00 BME K mf. 26 (Oltay)
  • Vízépítőmérnöki szekcióban Nyiri Emese – 09:25 BME K f.10.
  • Tartószerkezetek 1. szekcióban Vitányi Borbála – 09:05 BME K mf. 79.
  • Környezetmérnöki szekcióban Strausz Tímea – 10:20 BME K mf. 30.
  • Tartószerkezetek 1. szekcióban Gulyás Gabriella – 10:05 BME K mf. 79.

A további előadók, szekciók és helyszínek itt találhatók:

A pályamunkák absztraktja lejjebb olvasható.

„Napjainkban a fotogrammetria a reneszánszát éli. A gépi látás fejlődése során, fotogrammetriában is alkalmazható eljárásokat dolgoztak ki. A kereskedelmi cégek és önkéntes fejlesztői csoportok is készítettek programokat fotogrammetria feldolgozás céljából. Mivel rengeteg program van egy válogatott minta csoport felhasználásával készítettem a dolgozatom, ügyelve arra, hogy ezek minél változatosabbak legyenek. A „black box” típusútól a teljes program dokumentációval bíróig, a nulla paraméter állítási lehetőségtől a feldolgozás minden lépésében állítható paraméterekkel rendelkezőig. Dolgozatomban a programok végtermékeit vetem össze, több szempontból vizsgálva ezek pontossági mérőszámait és mérnöki felhasználhatóságukat. A vizsgálat referenciáját egy földi lézerszkenneléssel előállított pontfelhő adja.” - Nagy Zoltán Fotogrammetriai szoftverek összehasonlító vizsgálata

„A folyamok életében számos változás következik be, melyeket befolyásolhat akár természetes folyamat vagy mesterséges beavatkozás is. Ezek a változások több problémát is okozhatnak akár a hajózásban vagy a folyam életközösségének mindennapjaiban. Dolgozatomban főként a Dráva magyarországi szakaszát vizsgálom, ahol a vizsgálathoz szükséges adatokat szakirodalmak alapján határoztam meg. A mederfelvételek és eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a folyón nem áll fent az egyensúlyi állapot, illetve a medermélyülések és hordalékkúpok mozgása bár kevésbé intenzív mértékben, de ma is jelen vannak a vizsgált szakaszon. Az adatokra alapozva szeretnék felállítani egy morfodinamikai 1D modellt, ahol egy időlépésen belül az áramlási jellemzők számítása alapján a mederváltozás is számításra kerül. A modell akár évszázados léptékben is képes számolni. Ezzel a modellel szeretném meghatározni azt, hogy a Dráva vizsgált szakaszán (Őrtilos – Drávaszabolcs) mikor áll be az úgynevezett egyensúlyi állapot, amire a felvízre telepített vízlépcsőknek jelentős hatása lehet, amit a görgetett hordalék mennyiségi változása alapján szándékozom számításba venni. Az 1D modell lehetőséget biztosít az aprózódás szerepének vizsgálatára is. Szeretném a modellt úgy fejleszteni, hogy ne csak egy adott átlagos szemcsemérettel számoljon, hanem akár vegyes szemösszetételt is figyelembe tudjon venni. Amennyiben sikerül a modellt megfelelően igazolni, úgy számos tervem van a modellvizsgálatokra, illetve a modellfejlesztésekre, pl. kotrás hatásának vizsgálata, vagy a beavatkozások után várható új egyensúlyi állapot kialakulásához szükséges idő becslése.” - Nyiri Emese Folyómedrek egyensúlyi állapotának nagy tér-idő léptékű vizsgálata 1D modellezéssel

„A Széchenyi lánchíd Budapest első hídjaként építési korának egyik kiemelkedő vívmánya volt. A reformkor e jelképe ma is a főváros dísze, melynek rekonstrukciója napjainkban zajlik. Dolgozatom első felében a Lánchíd történetét és szerkezeti kialakítását foglalom össze egy – a lánchidak kialakulását és erőjátékát tárgyaló – rövid áttekintés alapján. A tanulmányomban részletesen bemutatom a híd kivitelezésének kihívásait, valamint az arra adott mérnöki válaszokat, illetve ismertetem a szerkezet 1914-es átépítésének és 1949-es újjáépítésének műszaki részleteit. A II. világháború után átadott új Széchenyi lánchíd szerkezeti hibáit először 1986-ban kezdték vizsgálni. Ekkor megállapításra került, hogy a korrózió miatti keresztmetszeti csökkenés akkor még nem jelentett veszélyt a szerkezet egészére nézve. Újabb vizsgálatok 2011-ben zajlottak, és ekkor már bizonyos volt a felújítás szükségessége, mely 2021 nyarán kezdődhetett meg. A BME Hidak és Szerkezetek Tanszék a felújítás keretében monitoring rendszert telepített a hídon. Kutatásom célja e monitoring rendszer mérési eredményeinek feldolgozása, és ez alapján a szerkezet statikai viselkedésének pontosabb megismerése. A dolgozatomban részletesen bemutatom a hídon működő monitoring rendszert, annak kidolgozásának koncepcióját, és a nyúlásmérő rendszer felépítését. Kiértékelem az eddig végzett mérések eredményeit, melyek alapján következtetéseket kívánok levonni a szerkezet statikai viselkedési sajátosságaira és a lánckötegek állapotára, a csuklók elfordulási képességére vonatkozóan.” - Vitányi Borbála Széchenyi lánchíd viselkedésének elemzése a rekonstrukció

„A vízáteresztő burkolatok és pályaszerkezetek a kék-zöld infrastruktúra megoldások közé tartoznak, melyek a város vízgyűjtőjére hulló csapadékvizek visszatartását, tározását, párologtatását és talajba szivárgását segítik elő. Világszerte és Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák városi közlekedési felületek burkolataként, ezzel elősegítve a csapadékvízzel való gazdálkodást és a mikroklíma javítását. A vízáteresztő burkolatok egyik legfontosabb tulajdonsága a felszíni réteg vízáteresztő képessége. A vízgyűjtőkről lefolyó finomszemcsés szennyezőanyagok következtében rendszeres tisztítás nélkül a burkolatok eltömődnek, ezért fontos, hogy rendszeres mérésekkel nyomon kövessük az időbeli változásokat. A dolgozat célkitűzése, hogy felmérje a Magyarországon korábban telepített vízáteresztő burkolatok vízáteresztő képességének jelenlegi állapotát, és elemezze az eltömődés sebességét az egyes területeken. A vizsgálat helyszínéül Budapestet választottuk. A fővárosban műgyantával stabilizált szórt kavics burkolatok és öntött gumi burkolatok formájában találkozhatunk ezen burkolat típusokkal, szabad terek járda felületeit, játszóterek burkolatát, illetve favermek borítását alkotva. A kutatás során 18 budapesti helyszínen végeztem felszíni beszivárgás teszteket 2020 és 2021 között. A dolgozatban a 2020-ban végzett mérések eredményeit vetem össze az új mérésekkel, ezáltal képet kapva arról, hogy a burkolatok felszíni vízáteresztő képessége hogyan változik hosszabb időtávon.” - Strausz Tímea Vízáteresztő burkolatok vízáteresztő képesség változásának vizsgálata terepi mérésekkel

„Az üveg tartószerkezeti alkalmazása Magyarországon is egyre inkább elterjedőben van. A nagyméretű üveg tartószerkezetekhez gyakran kísérleteket végeznek, hogy a választott számítási módot igazolni tudják, illetve, hogy a szerkezet viselkedéséről pontosabb képet kaphassanak. TDK dolgozatom témáját egy tartószerkezet céljára készült üveggerenda laboratóriumi kísérleti vizsgálata alapozta meg. A kísérletben a kéttámaszú üveggerenda 4000 mm elméleti támaszközű volt. 12 üvegrétegből készült, egy-egy réteg 10 mm vastagságú, közöttük egyenként 2×0.76 mm vastagságú ragasztófólia található. A mérés célja egyrészt a tartó lehajlásának, másrészt kitüntetett pontokban a nyúlásoknak – különös tekintettel a felfüggesztési csomópont környezetében – regisztrálása volt egyidejűleg működő függőleges és vízszintes teher hatására. A kísérlet mellett a tervezők végeselemes modellt készítettek a mérési adatokkal történő összehasonlíthatóság érdekében. Modelljükben az üvegrétegeket egyszerűsített módon, egyetlen héjként modellezték. A kísérletek során tapasztaltakból, és a mérési eredményekből látható volt, hogy a gyártás és a beépítés során is kerülhetnek a szerkezetbe olyan minimális mértékű imperfekciók, melyek szerepet játszhatnak az egyes rétegek és az egész szerkezet erőjátékában. Célom, hogy az egyes üvegrétegek és fóliarétegek külön modellezésével egy pontosabb modellt készítsek, majd különböző típusú és mértékű imperfekciók alkalmazásával vizsgáljam az üveggerenda viselkedését. Dolgozatomban összehasonlítom a tervezők által készített héjmodell, a kísérleti mérési eredmények, és az általam készített testelemes modell esetén számított eredményeket.” - Gulyás Gabriella Nagyméretű üveggerenda kísérleti és numerikus vizsgálata

Előző cikk